A platform céljai

A platform célja a fenntartható települési vízgazdálkodás stratégiai megalapozása, azaz a biztonságos, megfizethető vízellátás és szennyvíztisztítás stratégiai K+F feltételrendszerének kidolgozása. A platform kiindulópontként helyzetelemzést ad a vízgazdálkodással kapcsolatos technológiai kihívásokról és lehetőségekről. Ennek eszköze a hazai és nemzetközi trendek elemzése (vízhasználat változásai, a vízigények várható alakulása, szennyvízkibocsátások és szennyvízminőség változásai, az újabb technológiai kihívások, a „hagyományos" és az újabb szennyezőanyagok eltávolítási lehetőségei, stb.). Mindezek alapján a platform meghatározza a szakterület kutatás-fejlesztési prioritásait, azaz a stratégai elemzés alapján nevesíti azokat a problématerületeket, amelyeken hazai fejlesztések szükségesek a mai és jövőbeni problémák enyhítésére. A Víztechnológiai platform a 2009. év végére elkészülő Stratégiai Kutatási Terv végrehajtására Megvalósítási Tervet dolgoz ki az érintettek (vízi közmű vállalatok, szakágazati intézmények, szakmai szervezetek) bevonásával 2010-ben.

A Stratégiai Kutatási Terv és a Megvalósítási Terv megformálásakor tekintetbe vesszük és elemezzük mindazokat a társadalmi, gazdasági, jogszabályi pályázati rendszerekben jelentkező korlátokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják a hazai víztechnológiai szakterület sikeres és költséghatékony működését. Ennek megfelelően a platform résztvevőit/szervezeteit is úgy állítottuk össze, hogy lehetőség nyíljon a tagok számának dinamikus növekedésére, majd a nemzetközi platformok felé történő nyitásra. Itt említjük meg, hogy a platform nyitott; várjuk mindazok csatlakozását, akik szerepet kívánnak vállalni a szakmai vitákban és munkaanyagok elkészítésében. Az első projekt fázisban (Stratégiai Terv) hangsúlyos szerepet kapnak a csatlakozó tagszervezetek között a „végfelhasználók", azaz a működő vízi közmű vállalatok, amelyek napi tevékenységük során szüntelenül szembesülnek az innovációs lánc, vagy a K+F szférával történő kommunikáció nehézségeivel, vagy a hatékonyságot növelő innovatív technológiák alkalmazásával példaként szolgálhatnak más vállalatoknak számára. A zömmel piaci szereplőkből álló Üzleti Tanácsadó Testület a mindennapok tapasztalataival szembesíti a Stratégiai Tervben megfogalmazott kutatás-fejlesztési prioritásokat.

A Megvalósítási Terv elkészítésekor a platform kibővül azokkal a hazai innovációs szervezetekkel (gazdasági társaságok és állami intézmények) amelyek a víztechnológia területén megoldási lehetőségeket kínálnak a Stratégiai Tervben megfogalmazott műszaki, környezeti vagy környezetegészségügyi és egyéb vízhez kapcsolódó problémákra, vagy döntően befolyásolják a K+F+I láncolat hatékony működését.

A Nemzeti Víztechnológiai Platform által kidolgozott hosszú távú stratégia célja, hogy 2025-re hazánkban létrejöjjenek a fenntartható vízgazdálkodás feltételei, melynek egyik fontos eszköze olyan kutatás-fejlesztési stratégia megformálása, amely a mai és a jövőben várható problémák alapján a víztechnológia teljes spektrumán kínál megoldásokat. A Víztechnológiai platform nyolc témakör/problématerületet határozott meg:

Nemzeti Víztechnológiai Platform Munkacsoportok

1. Ivóvíztisztítási technológiák és vízbiztonság
2. Korszerű kommunális szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiák
3. Innovatív szennyvíztisztítási stratégiák
4. Kistelepülések vízgazdálkodása
5. Vízi közmű hálózatok
6. Felkészülés az éghajlatváltozás okozta váratlan hatásokra és forgatókönyvekre
7. Technológiai vizek kezelése
8. A hazai víztechnológia K+F helyzetét befolyásoló jogi gazdasági és társadalmi környezet

A partnerek (piaci szereplők és hazai K+F műhelyek) bevonásával a stratégiai terv megalkotásánál a szakpolitikai képviseletek állásfoglalását, illetve a jelenleg meghirdetett és a jövőben várható hazai és nemzetközi pályázatok tartalmi és egyéb követelményeit is figyelembe vesszük.

A Nemzeti Víztechnológiai Platform szervezeti felépítése

Gesztor: BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Funkciói: Projektiroda, kormányzati kapcsolattartás, stratégiaformálás, akcióterv készítés, management, kapcsolattartás a WSSTP-vel (Water Supply and Sanitation Technology Platform - EU-s víztechnológiai platform), multidiszciplináris áttekintés és koordináció (K+F+I). A gesztorintézmény felelős továbbá a platform PR tevékenységéért a kapcsolattartásáért, az információ terjesztésért, kiadványkészítésért, és az internetes megjelenésért. A szervezési tennivalókat a tanszéki platform iroda látja el. A platform munkájában teljes körűen közreműködik a BME Vegyészmérnöki Kara is.

Koordinációs Tanács (KT) Funkciói: Kormányzati kapcsolattartás, stratégiaformálás és elfogadás, akcióterv véleményezés (BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék (BME VKKT), Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség (MASZESZ), Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) és a későbbiekben további szakmai szervezetek és állami szereplők).

Tudományos Tanácsadó Testület (3T) Funkciói: Stratégiai terv és akcióterv készítése, ellenőrzése (BME VKKT, BME, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME ABÉT), BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék, MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport, MTA Szociológiai Intézet, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, PANNON Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem és a későbbiekben további külföldi kutatóhelyek, egyetemek).

Üzleti Tanácsadó Testület (ÜTT) Funkciói: A stratégiai terv és akcióterv véleményezése, szükség szerinti kiegészítése, módosítása (BME VKKT, MASZESZ, MAVÍZ, Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ), Fővárosi Vízművek Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., ÉDV Zrt., ÉRV Zrt., DRV Zrt., DMRV Zrt., Zalavíz Zrt., Bácsvíz Zrt., Nyírségvíz Zrt., Hajdú-bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt., Szegedi Vízmű Zrt., Zalavíz Zrt., Hawle Kft., Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok). A későbbiekben további vízművek, tervezőintézetek, önkormányzatok és regionális önkormányzati társulások csatlakozását várjuk. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének bevonásával a hazai víz- és szennyvíztechnológiai berendezéseket gyártó-fejlesztő vállalatok mellett a kapcsolódó egyéb környezetvédelmi érdekeltségű vállalkozások is bekapcsolhatók a platform munkájába.

A gesztorintézmény élő munkakapcsolatban áll több nemzetközi szakágazati szervezettel (IWA - International Water Association, EWA - European Water Association), melyeknek több munkacsoportja is olyan K+F prioritásokon dolgozik, amelyeket a platform hazai K+F problématengelyként nevesít. A platform működése során a műhelyfoglalkozásokra és konferenciákra meghívjuk a szakmai hazai és nemzetközi kiválóságait is, összefoglaló előadások tartására. A kölcsönösen értelmezhető K+F prioritások mentén intézményesített kapcsolatot építünk ki az Európai Uniós víztechnológiai platformmal.